6. fejezet - Események

Lisa

Egész héten keresztül a központban dekkoltunk.Apuék gyilkosokra vadásztak, én meg Pauley-ra. Minden délután ugyanis Derek bejött, elvonultak valahova-amit mellesleg sose találtam meg-, majd fél óra múlva Derek elment. Délelőtt Pauley-val igyekeztem beszélni, de amint megemlítettem Derek nevét, ő szárnyalni kezdett a Derek-Express-en a Boldogság felé. Szerdán Pauley azonban megemlítette, hogy Derek meghívta a pénteki focimeccsre és szeretné ha én is elmennék. Nem tudtam, hogy mit feleljek rá, mire Pauley felkapta a vizet. Tim nagy nehezen elengedte, miután hisztizett neki egy sort. Pénteken Pauley már teljes meccs-lázban égett. Mivel 4-kor kezdődött a meccs, már 3-kor elhúzott. Miután elment Tim toporzékolni kezdett.
-Lisa, arra kértelek meg, hogy beszéld rá a szakításra!
-Ne engem okolj baszki!-háborodtam fel.-Pauley a szerelem vonatán ül és lehetetlenség leszedni onnan!
-Azt hittem te kitéríted azt a vonatot!
-Nem vagyok varázsló! Fájós térddel meg nem is tudnák sokat kezdeni.
Tim tovább toporzékolt, majd nagyjából 4 fele Josh lépett be. Egyesen hozzám rohant, de amikor észrevette, hogy Pauley nincs itt gyanakodni kezdett.
-Hol van Pauley?-nézett körbe.
-Mr. Nyálgép focimeccsén.-mondta Tim, majd a billentyűzetet kezdte verni.
-A francba!-kapott a fejéhez.-Lisa velem kell jönnöd!
-Mégis hova?-kérdeztem.
-Derek be akarja égetni Pauley-t. Sietnünk kell!
Azonnal felugrottam és felkaptam a kabátom.
-Álljunk csak meg egy pillanatra! Nem viszed őt sehova!-állította meg apu Josh-t.
-Nézze uram...én..-dadogott Josh.
-Majd hívlak!-indultam el.
A fájós térdeimmel indultam el a lift felé, Josh pedig csak loholt utánam,miközben apu egyfolytában ordítozott, de fel nem állt volna az íróasztaltól. Egy busszal indultunk el a suli felé, azonban félúton dugóba keveredtünk.
-Gyalog kell mennünk!-szálltam le.
-És a térded?-kérdezte Josh.
-Nem lesz baja. Amúgy is több öltést nem tudnak rá rakni.-vontam meg a vállam.
Igyekeztem kapkodni a lábam, de a suli előtt már remegtek és azt hittem, hogy összeesek.
-Megálljunk?-kérdezte.
-Nem kell. Most már kibírom.
A meccs a suli mögötti pályán volt. A hatalmas sípszó szerint véget ért az első félidő. Háromnegyed 5 volt, vagyis lehet, hogy inkább meg kellett volna várnunk a buszon a dugó végét.
-A francba! Elkéstünk!-mondta Josh.
A lelátó mellett voltunk, ahonnan tökéletesen a pályára lehetett látni. Derek állt a pálya közében és odahívta magához Pauley-t, majd azt tette, ami minden lány rémálma volt. Nyilvánosan szakított vele, majd megcsókolta a pom-pom lánynak öltözött Tracy Harris-t. Pauley tétlenül állt ott, majd felénk futott, de nem hozzánk, hanem el mellettünk.
-Ez egy igazi barom!-mondtam.-Szegény Pauley!
-Az apja mindenesetre tudott valamit.-mondta Josh.
Elindultunk visszafelé. A buszmegállóban megnéztük a buszokat, de a következő csak 1 óra múlva indult volna. Tehát gyalog elindultunk visszafelé. Közben felhívtam aput.
-Szia apu!
-Merre vagytok?-kérdezte.
-Épp gyalog indulunk visszafelé Josh-al.
-Pauley hol van?
-Nem tudom. Derek megalázta az egész suli előtt azzal, hogy nyilvánosan dobta. Elfutott, de gőzöm sincs merre mehetett.
-Oké. Majd utána járunk. Siessetek vissza!
-Oké, szia!
Leraktam a telefont. Josh törődött velem annyira, hogy lassan jött, hogy ne terheljem a lábam, és minden második padnál felajánlotta, hogy üljek le nyugodtan. A központ már nem volt messze, és kezdett is sötétedni, amikor észrevettük, hogy Pauley előttünk baktat. Még messziről is kiszúrta, hogy csak árnyéka volt önmagának. Úgy sétált az utcán, mintha csak egy szellem lenne. Mereven ment előre, nem érdekelték a piros lámpák, vagy éppenséggel a járókelők. Csak ment és nem foglalkozott senkivel. Aztán miközben igyekeztem gyorsabban menni, hogy beérjem, valaki átvágott köztem és Josh között, így elvesztettem az egyensúlyom. Ha Josh nem tart meg, akkor hanyatt vágódok a padlón.
-Normális vagy?-ordított a gyerek után, mert ugye az volt.
-Köszi!-hálálkodtam, mire csak mosolygott.
Az közben felkapcsolódott utcai lámpák alatt észrevettük, hogy az engem majdnem fellökött gyerek Derek volt. Ráadásul a szellemként kísértett Pauley után futott. Magyarázott neki, hogy sajnálja, meg hogy nem így tervezte. A szokásos filmekben leejtett pasiduma. Josh arcán láttam,  hogy odarohan és leszedi Dereket Pauley-ról, azonban ezt megakadályozta Tim, aki épp ekkor ért oda. Ordítozott Derekkel, aki ecsetelte az egész sztorit. Mi közben némán álltunk az utca másik oldalán. Tim mögött aput láttam, aki Zivával figyelte a történteket. Derek szinte üvöltözve vallotta,be, hogy tényleg szerelmes Pauley-ba, aki erre felébredt a halálából. Tim erre még tovább ordítozott. Pauley mondott valamit az apjának, majd megölelte Dereket, mire Tim hitetlenkedve állt ott. Kiderült, hogy Derek be akart kerülni valami egyetemi bandába, aminek a beavatási szertartása az volt, hogy pár nap járás múlva nyilvánoson dobjon egy csajt, aztán pedig smároljon egy másikkal. De arra Derek sem számított, hogy meg fogja kedvelni Pauley-t annyira, hogy most pár ember jelenlétében bevallja azt, hogy tényleg szereti. Miután Pauley  elengedte Dereket átintegetett hozzánk, hogy menjünk át. Ezt azonban megakadályozta egy előttünk megálló fekete furgon, ami amúgy a semmiből került elő. Josh megfogta a karom, hogy támogasson, amíg megkerüljük az autót, de a kocsi ajtajai. A feketébe öltözött faszikák kiszálltak. Az egyik leütötte Josh-t, a második a hónom alá kapott és amikor rugdosni és kiabálni kezdtem egyszerre lőni kezdtek apuék felé, majd betuszkoltak a kocsiba a tiltakozásom ellenére és elindultak velem. A hátsó ülésen is sikoltoztam, amit igyekeztek megakadályozni. Az egyik a mellkasomnál szorított, a másik pedig meg a lábamat próbálta lefogni nem sok sikerrel.

Pauley

Irtóra örültem annak, hogy Derekkel kibékültünk. Intettem Lisanak és Joshnak, hogy jöjjenek át hozzánk a másik oldalra. Egy bazi fekete furgon eltakarta az egész baszott kilátást. Kisvártatva sikítást hallottunk, amit Lisa hallatott. Mielőtt apu, Tony és Ziva bármit is csinálhatott volna lőni kezdtek ránk. Apu berángatott minket egy kocsi mögé. Mivel egyikük sem hozott pisztolyt, amit a mai napig nem értek, itt kellett megvárnunk, amíg lecsillapodik a helyzet. Amikor minden abbamaradt egy hatalmas fékcsikorgást hallottunk, majd csend lett. A kocsi mögül kibújva észrevettem, hogy Josh nyög (?), Lisanak pedig hűlt helye. Elvitték...

A központba visszaérve Ziva és Gibbs Josh-ból igyekezett kiszedni valamit kevés sikerrel, ugyanis az emberrablók maszkot viseltek.. Még az anyja is faggatni kezdte, de ő se ment többre. Ugyanis az egyik pasi leütötte Josht, aki egy enyhe agyrázkódást szenvedett. Apu és Tony az utcai kamerák felvételét ellenőziték. Nem jutottak semmire, amitől Tony már a berendezést próbálta szétverni. Derek és én pedig szép szóval lábatlankodtunk, ugyanis szemtanúnak voltunk bent tartva. Illetve csak Derek, aki miután telefonon elmondta a szüleinek csak bólintottak rá (?). Abby is feljött segíteni, de nem sokra ment. Az emelet üres volt. Derekkel a liftet bámultuk. Minden egyes apró mozdulatra odakaptuk a fejünket. Mindenki. Azt vártuk, hogy valamilyen csoda folytán Lisa lép ki az istenverte liftből. Éjfél előtt Gibbs, Ziva, Josh és az anyja lejöttek. Nem sokkal éjfél után azonban kinyílt a lift. Csak nem Lisa lépett ki belőle, hanem egy barna hajú nő. 

-Mit keresel te itt?-kérdezte Ziva.

Semmi köszönés. Látszik, hogy ismeri és irtó jóba vannak.

-Szia neked is.-mondta a nőci.

-Elnézést, de ki maga?-kérdezte tőle Josh anyja.

A nőci elővett valami jelvényszerűséget, majd átnyújtotta neki.

-Bianca David, MOSZAD.

-David? MOSZAD?-kérdezte apu.

-Ő a húgom.-mondta Ziva.

-A húgod? Nem tudtam, hogy van húgod.-csodálkozott Tony. 

Apró sokként ért, miként kiderült, hogy a harcias, gyilkoló Zivának van egy ugyanolyan harcias, gyilkoló vérszerinti húga. Bianca és Ziva úgy hasonlítottak egymásra, mint két tojás. Ha nem is annyira, de azért a modoruk, a viselkedésük és egyéb külső és belső tulajdonságaik egyeztek. Zivát nagyon nem érdekelte a közönség, csak simán elkezdett veszekedni a húgával. Hol a nyelvünkön, hol nem a nyelvünkön vitáztak,  de baszki azokat is váltogatva. Volt itt héber, latin, török, francia, olasz, spanyol, szerb, görög, kínai...na jó az nem, de egy rakat nyelven ölték egymást. Tanulok a suliba franciát és spanyolt, szóval azt a kettőt felismertem, de fordítani nem tudtam. Apu, Gibbs és Tony újra ráfeküdtek a videókra és a kocsira, de nem találtak semmit. A fél fülemet be kellett fognom, hogy ne süketüljek meg. 

-Én is örülök nektek!-hallottunk egy hangot, miután Ziva és a húga befejezték az eszmecserét.

A hang irányába fordulva a sápadt, álmos meggyötört Lisát vettük észre, aki karba tett kézzel nem tudom mióta állt ott. Tony rögtön odarohant és szétölelgette a lányát. Mindenki örült annak, hogy Lisa visszaért, csak a visszatérésének okai voltak kérésesek.