Lisa
Mivel hamarosan vége a sulinak, mint minden évben, most is év végi bált szerveznek. Pauley totál bezsongott. Josh természetesen elhívott a múlt héten, a ruhát pedig utána két nappal vettem meg. Irtóra izgatott voltam, mivel az előbbi években mindig partner nélkül mentem. Apura mostanában rájött az újra kell festeni a lakást érzés, és mivel a sulibuli pénteken van szombatra tervezte a festést. Már csütörtökön, azaz tegnap kirámoltam a szobámból. Logikusan készülődni sem tudtam otthon, ezért Josh felajánlotta, hogy nyugodtan készülődhetek náluk. Pauleyhoz akartam az elején átmenni, de kiderült, hogy ő Derekkel lesz egész délután, és tőlük is indulnak el a bulira. Nagyjából suli után rögtön hazamentem, összeszedtem a cuccaim és már mentem is Joshhoz. Busszal kellett közlekednem, ugyanis apu olyan izé, hogy nem adja oda a kocsit. Amikor Joshék házához értem, azonnal bekopogtam.
-Szia!-mondtam, mikor kinyitotta az ajtót.
-Szólhattál volna.-mondta, majd elvett tőlem egy táskát és bevitte a nappaliba.
-Most már mindegy.-mondtam, majd leültem a kanapéra.
-Kérsz valamit?-kérdezte, mire a fejem ráztam.
-Anyukád?-kérdeztem.
-Dolgozik. Egész éjszaka.-mondta, majd leült mellém.-De majd mennie kell Los Angelesbe is a jövő héten. Valami tiszt meghalt és akkor lesz a temetése.
-Sajnálatos. Vele mész?
-Minek? Unatkozni? Hiába Los Angelesről van szó, inkább maradok itt veled.-mondta, majd megcsókolt.
A csókunkat Josh gépe szakította félbe.
-Ez vagy Derek lesz vagy Pauley. Be van állítva, hogy ha feltesznek valami képet, akkor kapok róla értesítést.
Elment a laptopjárt, majd amikor visszatért leült mellém, és úgy tette a gépet az ölébe, hogy én is láthassam. Derek tett fel egy képet Instagramra Pauley-val, aki épp a hajvasalót alkalmazza a haján.
 |
| t.derek: @mpauley #ezmeghibbant #lehethogyhasználnisetudja #mindjártlángolaház #készülünkasulibuliba #legközelebbfordítvalesz #amilyenhülyeúgyszeretem #deazértfélek |
Videóhívást kezdeményezett Derekkel, aki azonnal el is fogadta. A kamera másik oldalán Pauley már a saját haját igyekezett kivasalni kevés sikerrel. Beszéltünk velük legalább másfél órát, aztán rájöttünk, hogy nekünk is igyekeznünk kéne. Gyorsan lezuhanyoztam, majd felvettem a ruhám, a cipőm és kisminkeltem magam. Josh még mindig melegítőfelsőben ácsorgott a nappali közepén.
-Ugye tudod, hogy igyekeznünk kéne.-néztem rá.
-Nyugi, mindjárt kész leszek. Én veled ellenben gyorsabb vagyok.-mondta, majd adott egy puszit az arcomra.
Csengettek. Josh elment kinyitani az ajtót. Közbe a cuccaimat pakoltam össze. Kint már sötét volt, és tényleg igyekeznünk kellene. Hamarosan Josh lépett be a nappaliba hátramenetbe, feltartott kézzel. Őt egy maszkos, fekete ruhába öltözött pasi követte, aki pisztolyt szegezett rá. Teljesen meghűlt bennem a vér.
-Fel a kezed ribanc!-mondta, majd rám szegezte a fegyvert.
Ösztönösen felemeltem a kezem. Josh mellém állt, miközben a pasi a házat kutatta. Tisztára meg voltam rémülve. Hamarosan még négy fekete ruhás balfasz lépett be. Josh az egyik kezével átölelt én pedig hozzábújtam.
A faszikák valami pendriveról beszéltek. Amelyik először belépett ránk nézett majd a többiekre.
-Őket hozzátok! Aztán kiderül az igazgatónő mennyit tesz meg a gyerekéért.
-Nem lesz semmi baj.-mondta Josh, majd adott egy puszit a homlokomra.
Épp sikerült neki, mielőtt szétszedtek volna minket. Esélyem sem volt sikítani, ugyanis hirtelen összekötözték a kezem és bekötötték a számat, majd beraktak egy terepjáró csomagtartójába. Az autó elindult én pedig teljesen meg voltam győződve arról, hogy én ma meg fogok halni. Az út döcögős volt és párszor be is vertem a fejem. Amikor végre megállt az autó azonnal kinyitották a csomagtartót és kiráncigáltak onnan. Erősen a kezembe markoltak, miközben bevezettek egy raktárszerűségbe. A folyosón gyéren világítottak a fent égő lámpák. Csak vezettek végig a folyosón, majd megálltunk egy hatalmas nagy aluminium ajtó előtt. Eloldozták a kezemet és a számat. kinyitották az ajtót, majd egyszerűen belöktek rajta és rám zárták az ajtót. Már teljesen értem, hogy miért volt ez. A szoba ahol voltam valami hűtőkamra lehetett, ahol irtóra hideg volt. Ide fogok fagyni. Szoknyában voltam. Nem volt nálam telefon, így aput sem tudtam felhívni. A talpam szerencsére nem fázott, ugyanis cipő volt rajtam. Próbáltam segítségért kiáltani, de a hideg hatott, ugyanis megszólalni is alig mertem. Joshra gondoltam közben és arra, hogy vajon mit csinálhatnak vele és hol lehet most. Végtelennek tűnő idő után kinyitották az ajtót. Josht lökték be rajta, majd az ajtó visszacsukódott. Azonnal odarohantam hozzá és jó szorosan átöleltem.
-Jézusom!-mondtam, miközben a pulcsijába kapaszkodtam.
-Jól vagy?-kérdezte.
-Azonkívül, hogy megfagyok, egész tűrhetően.
-Tessék, vedd fel.-mondta, majd átadta a pulcsiját, amit rögtön magamra kaptam.
A pulcsi puha volt és szinte már nem is fáztam benne annyira. A leheletem pedig szinte látszódott.
-Most mit csinálunk?-néztem rá.
A szobát nézte, ami pár órán belül a halálgödrünk lesz.
-Nem tudom.
Pauley
Épp a suli előtt voltunk Derekkel. Azonban sehol sem láttuk Lisát és Josht.
-Hol vannak?-kérdeztem.
Egy csomószor hívtam fel Lisát, Derek pedig Josht, de egyikük sem vette fel. Már terveztük, hogy bemegyünk és megvárjuk őket odabent, amikor hirtelen Ziva állt meg előttünk a kocsival.
-Mit csinálsz te itt?-kérdeztem.
-Szálljatok be! Most!-utasított.
Beültem az anyósülésre, Derek pedig hátulra.
-Mi történt?-kérdeztem.
-Lisa és Josh eltűnt. Valaki elvitte őket. A biztonság kedvéért titeket is beviszlek, mert utasítást kaptam rá.
-Eltűntek? Hogyan?-kérdeztem.
-Annyit tudok, mint te. Semmit. Azonban bent már elemezgetik a felvételeket.
Nem kérdeztem többet. irtóra aggódtam Lisáékért. Ziva bevitt minket. Fent apu nyugalommal kinyelezte, hogy én már biztonságban vagyok. Órák óta elemezgetik a felvételeket, de nem sokra mennek vele. Annyi látszik, hogy kocsiba teszik őket és kiviszik őket a városból. A kocsinak hamis rendszáma, arcokat pedig nem lehet látni rajta. Tony ideges volt, az igazgatónőt pedig most először láttam tanácstalannak. A házban nem találtak semmi nyomot. Egyedül a videó felvétel volt, de az is használhatatlan. Csengeni kezdett hirtelen a telefon. Ki lett hangosítva.
-Haló!-szólt bele Gibbs.
-Ott van Shepard igazgatónő?-kérdezte egy eltorzított hang.
-Itt vagyok.-mondta Jenny.
-Adja oda a pendriveot vagy a fia és a barátnője már nem érik meg a reggelt.
-Milyen pendriveról beszél?-kérdezte.
-Tudja maga. Két órája van arra, hogy előkerítse vagy a fiatalok már nem érik meg a reggelt.-azzal a vonal megszakadt.
-Be tudtad mérni McGee?-kérdezte Gibbs.
-Nem. Túl rövid volt.-mondta apu.-Viszont most érkezett egy email.
-Rakd ki.
Apu kitette a kivetítőre a képet. Egy internetes oldal volt az,ahol élő adásokat lehetett nézni. A link ami érkezett Lisát és Josht ábrázolta, ahogy be vannak zárva valahova.
-Hang van?-kérdezte Tony.
Apu rátette a hangot.
-Itt fogunk meghalni!-ordította Lisa.
-Mondtam, hogy kitalálok valamit! Rosszabb vagy, mint Pauley.-mondta Josh.
-Innen nem jutunk ki! Ez egy istenverte hűtőláda! Ha így folytatjuk 2 óra múlva végünk lesz!
-Nem fogunk megfagyni, hallod?
Teljesen lefagytam. Lisa és Josh hamarosan fagyottak lesznek.
-Le tudod nyomozni?-kérdezte Gibbs.
-Nem.-rázta a fejét apu.
-DE ki kell szednünk őket onnan!-emeltem fel a hangom.
-Hidd el , azt csináljuk-mondta Gibbs
-De csak álltok itt, mint egy darab fa! Lisából és Joshból hamarosan mirelitzöldség lesz vagy gyorsfagyasztott kaja!
-Megvannak!-kiáltott fel apu.
Lisa
Josh az ajtót próbálta kitörni, de eddig minden próbálkozása kudarcba fulladt.
-Tényleg itt fogunk megfagyni.-dőlt neki az ajtónak.
Odamentem hozzá és jó szorosan átöleltem. Jó erősen ölelt át, a nyakamba fúrta a fejét.
-Nem lesz semmi baj!-mondtam.
-Valahogy kijutunk innen. Megígérem neked!-mondta, majd megcsókolt.
Visszacsókoltam, majd újra megöleltem.
-Lehet, csak én érzem ezt, de mintha hidegebb lenne itt.-mondtam.
-Én is érzem.-nézett körbe.
Elengedtem, majd körbejárt mindent, habár nem látott sokat. Hirtelen a fejünk felett lévő izékből - amik árasztották a hideget - elkezdett hideg levegő fújni, amitől még jobban hideg lett.
-Mennyi időnk van?-kérdezte.
-Ilyen hidegben? Nagyjából fél óra.
-Remek. Legalább együtt fagyunk meg.
Odamentem hozzá és jó szorosan átöleltem.
-Azért nem ilyen sulibulira számítottam
Fél óra múlva már a földön ültünk. Illetve Josh ült a földön, én pedig az ölében.
-Tudod a halálomat valahogy máshogy képzeltem fel.-mondtam.
-Hát én sem egy hűtőben akartam feldobni a talpam.
A hideg már a csontomig hatolt. Éreztem, hogy a ujjaim megmerevedtek. Josh vállára hajtottam a fejem, aki átölelt és adott egy puszit a homlokomra. Lehunytam a szemeim és ezekután hagytam magam, hadd zuhanjak a sötétségbe.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése